Először együtt ~ 3.rész

Matt

Még mindig dühöngtem, miközben magamra kaptam egy pólót. Belly tekintete szokás szerint rám tapadt. Illetve a hasamra. Valahogy ebben a pillanatban mégsem tudtam ezzel foglalkozni, mert ki kellett találnom, hogy tegyem a szobát Will mentessé.

- El kell torlaszolnunk az ajtót! – jelentettem ki, mire Belly csak a szemét forgatta, majd csípőre tette a kezét.

- Szerinted az ablakon nem tud bemászni? Pont kinézem belőle.

- Igaz. Csukd be a spalettákat! Én addig bezárom az összes ajtót. Ide már csak a föld alól tud bejutni – poroltam le elégedetten a kezem munkánk végezetével.

Akkor még azt hittem, igazam van. Hát naiv voltam.

Miután mindent bezártunk, szinte vaksötét lett, csak egy halvány fénycsík szűrődött be a zsaluk alól. Egyszerre terültünk el az ágyon fáradtan és élveztük a kis nyugalmat.

- Emberek! Indulunk a strandra! –ordította valaki, gyanítom Will lehetett, mire a homlokomra csaptam, Belly pedig legurult az ágyról és egy puffanással a földön landolt.

Kat

- Álljatok már meg, a jó életbe, azt se tudjátok, hol a strand! – ordítottam, mivel a három hülye (avagy Will, Adam és Thomas) kitörő lelkesedéssel rohant teljesen más irányba.

- De hát arra van a Balcsi – értetlenkedett Will.

- Honnan veszed? – bámultam rá, mert igazán érdekelt, miért is gondolja így.

- Érzem a szagát – felelte bölcsen a fiú, bizonyításképp a levegőbe szippantva.

- Meg arról fúj a szél – egészítette ki Thomas.

- Plusz, látom a kékséget – kontrázott Adam is.

- Az az ég, te nagyon zseni! – vágtam rá és már azt sem tudtam, sírjak e vagy röhögjek.

- Mindegy, az a jó irány! – állták hősiesen a sarat.

- Szerintetek én nem tudom ezt jobban? – kérdeztem, csupán kíváncsiságból, hiszen már eljött az ideje, hogy letegyek arról, meggyőzhetem őket.

- Nem – vágta rá gondolkodás nélkül Adam.

- Esélytelen.

- Kizárt. Na, a végtelenbe és tovább! – zárta le a vitát Will, majd kezét előrenyújtva elindult a rossz irányba, a másik kettő pedig követte. Törölközőik, melyeket a nyakukba kötöttek, köpenyként lebegtek mögöttük a rohanás következtében.

- Hagyd Kat, jobb nekünk nélkülük – lépet mellém röhögve Belly és be kellett látnom, hogy igaza van.

Sam

Mivel úgy gondoltam, a három hülye 2,01 másodperc alatt bajba fog kerülni inkább velük tartottam és biztosítottam Katéket, hogy mi is odatalálunk egyszer majd valamikor. Meg sem próbáltam én vezetni őket. A következő párbeszédet kellett végighallgatnom:

- Az iránytű szerint erre kell menni – mutatott Thomas jobbra, ahol egy fal volt.

- Mondom, hogy nem, te tök! – toppantott idegesen Will, meglökve Thomast, aki nekiesett Adamnek.

- Csöndet, te kecske! – lökte vissza Thomast Adam.

- Te muréna!

- Te vagy a muréna, te kos! – keménykedett némileg magának ellentmondásosan Will, majd ezek ketten már egymásnak is feszültek.

- Értem veszekednek. De aranyos – törölgette a szemét Thomas boldogan. Nem tudom hogyan, de hirtelen ismét a vonatállomáson találtuk magunkat...

-  Látjátok, mondtam én, hogy erre kell menni. Az iránytűm megmutatta! – húzta ki magát büszkén Thomas.

- Nem is volt iránytűd – lökte meg a vállát Adam, aki időközben próbálta leelőzni Willt, hogy hamarabb juthasson le a strandra. Igen, ezek ketten elkezdtek rivalizálni, hogy eldöntsék melyikük a nagyobb falubika. Will éppen nekiment Adamnek, hogy előbb vehessen jegyet a kasszánál, de azzal a lendülettel le is pattant róla és a földre huppant.

Thomas

A boldogság mindig arra késztet, hogy ússzak. Nem mondhattam ellent ennek az érzésnek. Csak lebegtem, mígnem az áradat be nem sodort annyira, hogy már nem ért le a lábam. Merülni kezdtem. Egyetlen gondolat fúrta magát be a fejembe. Meg fognak enni a cápák.

- Szájon át kéne lélegeztetni, nem? – hallottam Will hangját valahonnan távolról.

- Hülye, még csak el se ájult! – vágta oda neki Sam.

- Akkor miért van csukva a szeme? – vitázott vele Adam, hiszen a srácok komolyan aggódtak értem.

- Biztosan alszik – merengett szentimentálisan Evan.

Ezek biztosan azt hiszik, én vagyok Csipkerózsika.

- Van egy zseniális ötletem! – szólalt meg Belly, már nyitni akartam a szemem és mondtam volna, hogy ez igazán nem szükséges, amikor valami csattant az arcomon.

- Ez beválhat – értett egyet Kat, majd a másik oldalamon is pofon csapott.

- Mit csináltok? – értetlenkedett Will.

- Ez az. Csókról volt szó – néztem rájuk szúrósan.

- Te ébren vagy, baszki? – idegeskedett Adam, hisz lecsúszott rólam. – Léptem.

- Ja, halásszunk – bólogatott Will és elindultak, hogy bizonyíthassanak nekem.

Belly

- Héé! – állítottam meg Adamet és Willt stégen, mögöttem Kat is feltűnt. – Tudjátok, hihetetlenül örülünk, hogy eljöttetek. Nincs is jobb alkalom arra, hogy megköszönjük nektek eme kedves gesztust. Láttam, hogy mindketten szégyenlősen elvigyorodtak, mire mi közelebb léptünk. Amint észrevették eszelős arckifejezésünket, mosolyuk fokozatosan elhalványodott.

- Ööö, izé, mi is nagyon örülünk nektek. Fogtunk nektek halat! – próbált hárítani Adam.

- Aham. Az jó dolog – bólogatott Kat bőszen.

- Ó, nézzétek, ott egy cápa! – mutattam valahova a távolba.

- Hol?! – fordult meg izgatottan Adam, mire Kat egy jól irányzott mozdulattal belökte őt a vízbe. Will csak kapkodta a fejét, majd mikor meglátta, hogy közeledem felé, kiakadt.

- Bells, nekem senki sem szólt, hogy itt cápa is van. Csak az örvényekről tudtam– hadart, folyamatosan hátrálva, míg végül az egyik lépésénél, már nem volt talaj a lába alatt és máris a vízbe zuhant. Adam éppen mindenféle dolgot köpködött, ami belement a szájába, a következő pillanatban pedig már egymást lenyomva küzdöttek.

- Ez könnyebb volt, mint hittem – pacsiztunk össze Kattel.

- Bomba!  - hallatszott a stég végéről Evan ordítása, majd futni kezdett. Mi gyorsan szétváltunk előtte, ő pedig elrugaszkodott és a fiúk után vetette magát. A levegőben egy szuperhős pózt vágott, majd rájuk esett.

- Hú, ember, ez elég király volt! – bólogatott Adam elismerően.

- Ja, nekünk is ki kéne próbálnunk! – értett egyet Will.

Ám hirtelen Thomas tűnt fel a horizonton egy csónakban hasalva, Matt pedig evezett, mint valami gondolás.

Evan

- Anyás, egy hajó! Loptátok? – figyelte a közeledő Thomasékat csillogó szemmel Will.

- Gyerünk, haver! – böktem meg Adamet, majd gyorsan a csónakhoz úsztunk és bemásztunk.

- Hát, szerbusztok, kedveseim – köszöntött minket kedvesen Thomas, majd a kezembe nyomta a másik evezőt. – Megengedem, hogy evezz.

- Köszi – vigyorodtam el. Biztosan tudta, hogy mennyire szeretek evezni meg hajókázni.

- Mi az úti cél? – érdeklődött Adam Willtől, mert, hogy időközben megválasztottuk kapitánynak.

- Thomas, fiam! Mit mutat az iránytű? – nézett Will a fiúra.

- Észak a helyes irány! – mutatott az ellenkező irányba Thomas.

- Miért, mi van arra? – kérdeztem.

- Hát észak! – vágta rá azonnal. – Hova figyelsz te?

- Én nem így… - kezdtem volna mentegetőzni, mikor valaki felordított.

Will

- Ellenség a láthatáron! – ordítottam rekedten. Úgy éreztem hatalmába kerített a kalóz szellem. – Mozgósítsátok magatokat vén tengeri medvék, itt a kapitány beszél!

- Ez teljesen zakkant! – halottam Evan röhögését.

- Pofa be Evanovics, amíg az én hajómon vagy! – üvöltöttem bele az arcába.

- Milyen bátor és dicső kalóz – dicsért Thomas csillogó szemmel.

- Nem kérdezett senki! Inkább mutasd, hol van észak! – mire felmutatta a megfelelő irányba a kezét és magát Toldinak képzelve, le sem engedte.

- Szerintem el kellene távolítanunk – motyogta Adam Evannek.

- MI? – kiabáltam rá, de már nem folytathattam a legénységem fenyítését, mert valaki kilökött a csónakból.

Adam

Úgy hiszem, életem egyik legjobb döntései közé tartozott, mikor kidobtam Willt a csónakból. Amint a vízben landolt, megragadtam egy evezőt és intettem a srácokat, hogy húzzunk el.

- Ne hagyjatok itt! – nyöszörgött Will, kutyaúszásban haladva utánunk.

Eközben fogalmam nincsen hogyan, de a lányok is bekerültek a csónakba és most rajtuk volt a sor, hogy átvegyék az uralmat felettünk. Sajnos őket nem mertem kilökni, mert félek Kattől.

- Gyerünk már, evezzetek! – dirigált a hajó elejében állva.

- Sam! – kérlelte Will a barátnőjét, hátha ő majd megszánja.

- Ne! – rántottam vissza a lányt, aki már Will felé hajolt. – Csak folytatja a zsarnokoskodást.

- Ugyan, mintha fölöttünk állhatna – legyintett Sam, és besegítette a csurom víz Willt.

- Adam! – köszöntött kedvesen, majd behajított a vízbe. Szerencsére résen voltam és magammal rántottam.

- Várjatok meg! – vetette utánunk magát drámaian Thomas, de véletlen magával húzta Evant is.

- Ússzunk! – élte ki vízimádatát Matt is. Remekül szórakoztunk.

- Hol van a csónak? – szólalt meg egyszer csak Will. Hát, igen.

- Ez a hajó már elúszott… – közöltem bölcsen.

*****************************************************

Sziasztok!! Fogadjátok szeretettel a harmadik részt! A kövi epizódban megtudhatjátok, hogyan jutottak ki a srácok a partra és mi történt este...hogy egyáltalán hogy került Belly és Evan egy tető alá, vagy hogy mi üldözi Thomast egész éjszaka... Nagyon örülünk a látogatóknak, ha tetszik az oldal, iratkozz fel vagy szavazz bátran!:) xoxo A&B