THOMAS
- Will! Mikor indulunk már? - trappoltam el idegesen a fürdőszoba ajtaja előtt.
- Mindjárt, na. Csak még beállítom a hajam
- érkezett a válasz a szomszéd szobából.
- Ugyan, erre semmi szükség! Egy sötét erdőbe
megyünk - érvelt Adam, persze, maga sem tudta, miért, hiszen belátta, meggyőzni
Willt csaknem reménytelen. Plusz Adam éppen akkor öltözött át nagyjából
huszontödszörre az elmúlt tizenöt percben, szóval neki nem nagyon volt oka
háborogni.
- Kész vagyok – lépett ki a fürdőből
Will büszkén. – Most akkor keresek egy megfelelő ruhát – indult Adam irányába.
- Már választottam nektek – közölte
Adam, és a kezünkbe nyomott egy-egy vállfát, rajta mindenféle ruhadarabbal.
- Pöpec – jelentette ki Will
elégedetten, majd elvonultunk átöltözni. Illetve én elvonultam.
Idén Szilveszterkor úgy határoztunk,
nem buliba megyünk, hanem hármasban csapatjuk az estét, ördögűzéssel,
sámánkodással és barlangászkodással, így hát végtelenül izgatott voltam.
ADAM
- Na, hogy tetszik? – érdeklődött
Will, mikor végzett az öltözködéssel.
- Az összeállítás hibátlan –
dicsértem meg a ruhákat rajta.
- Seggfej – dobott meg egy sállal,
ami beterítette az arcomat.
- Hívtál csajokat? – hajítottam el a
sálat az ágyra, Will meg amolyan „még kérdezed?” fejjel nézett vissza rám.
- Még kérdezed? – vigyorgott, mire
elégedetten biccentettem.
Az eredeti tervünk szerint,
kivonultunk volna ketten az erdőbe, egy-egy leányzóval, amolyan romantikus
csillag meg -tűzijátéknézés közepette, fura hangok az erdőben, egy véletlen és
védelmező átölelés és voilá.
Azonban némiképp megfúrta az
elképzeléseinket Thomas, aki mindenáron velünk akart tartani, és aki mellett
gyakorlatilag képtelenség lenne bármilyen tettet végrehajtani. Így hát magamban
azon töprengtem, hogyan térítsem el a törpikét az ő és Will tudta nélkül, mivel
Willy hajlamos volt védelmezni a kicsikét.
- Helló, lánykák! – nyitott ajtót az
első csöngetés után Will, mire izgatottan és feltüzelve indultam a nappaliba.
- TE? – döbbentem le teljesen, mikor
összeütköztem Kattel.
- Én – vigyorgott a lány gonoszul,
majd visszatolt a szobába.
WILL
- Bells – nyomtam egy puszit a másik
vendég arcára, majd bezártam az ajtót.
- Kik jöttek? Kik jöttek? –
ugrándozott be Thomas a szobába lelkesen.
- Szia, Thommy – dörzsölte meg a
fiúcska haját Kat, mire Thomas felháborodottan ugrott arrébb.
- Azt hittem, kettesben leszünk –
emelte rám szomorú tekintetét, mire értetlenül húztam össze a szemöldököm.
- Nem tűnt fel, hogy én eddig is itt
voltam? – jelent meg Adam is.
- Ja, de. Csak azt gondoltam, azért
jöttél, hogy segíts felöltözni – magyarázta Thomas gondterhelten hadonászva.
- Induljunk – kezdtem kiterelni a
társaságot a házamból.
- Miért nem maradunk inkább itt, már
úgy sincs minek elmenni – dobta le magát a kanapéra Adam, és rögtön az xboxért
nyúlt.
- Kell egy partner? – csatlakozott
Kat, felvéve a másik konzolt. – Úgy elverlek, mint a múltkor – választott
játékost, majd megkezdték a csatát, amiben két plüss mackó véres harcba kezdett
a képernyőn.
THOMAS
Nem így képzeltem az estét. Kedvelem
ezt a két leányt, de akkor sem így képzeltem. Elvonultam hát Will szobájába, és
elkezdtem levenni az ünnepi szerkómat, majd kihalásztam az ágyból a kedvenc
pulcsiját és belebújtam. Meg kell
szöknöm. Muszáj lesz – gondoltam, így millió és egy tervem közül
kiválasztottam a legalkalmasabbat, és neki is álltam a megvalósításának.
ADAM
Will megint rossz csajokat hívott. Nincs
bajom a vöröskével, azon kívül, hogy rendszeresen aláássa a terveimet Katyvel,
de nyilván nem számítottam erre a drámai fordulatra. Arra meg főleg nem, hogy
Kat agyonnyomja a pikachu babát, míg szétver xboxon. Olyan szinten alázott meg
újra és újra ezekben a játékokban, hogy lassan már nem is értettem, hogy
engedhettem újra a konzol közelébe.
- Mindjárt éjfél – csüccsent le
izgatottan az egyik fotelbe Thomas.
- Még csak kilenc óra – pillantott a
telefonja kijelzőjére Kat, miközben bevitt egy hatalmas ütést az emberemnek.
Kikészít ez a lány.
To be continued...
