Először együtt

Adam

  Háromnegyed tízkor már Kenesén szobroztunk, Katet várva az állomáson. Késett. Úgy általában nem zavart volna ez az aprócska tény, hisz mit érdekel engem. Jól nézek ki, ez a lényeg! Szóval a gond az volt, hogy velünk tartott egy lenyalt hajú páva gyerek. Olyan, akinek létezni sem kéne. Na, ez a típus. Állandóan pattogott. Azt sem tudom, hogy került ide. Mondjuk Kat említette, hogy van egy ilyen ismerőse, asszem Willnek hívják. Vagy mi. Franc tudja.

- Sziasztok – jelent meg Kat és ránk mosolygott. Hihetetlen barna volt és hihetetlenül rövidnadrágot viselt, mit látván megrándult valami a gatyámban. Az a segg páva gyerek azonnal ráugrott, Kat pedig nevetve átölelte.

Will

  Tíz körül értünk Kemesére, vagy valami ilyesmi volt a neve a helynek. Nem vágtam pontosan, mert épp kihajoltam a vonat ablakából és a nyelvemet kinyújtva élveztem a pillanatnyi szellőt. Mikor kinyitottam a szemem egy elég jó szőke csajt vettem észre az állomáson, de nem jutott időm rávigyorogni, mert Sam meglökött a könyökével, hogy segítsek a cuccokkal. Rámosolyogtam, aztán lepakoltunk. Rohadt meleg volt, de mivel a majdnem három órás vonatút után teljesen kiment az erő a lábamból, ugrálni kezdtem. Éreztem, hogy a trikóm a hátamra tapad szóval gyorsan meg is szabadultam tőle.

- Áh, így már mindjárt más – vigyorogtam, majd Bellsre dobtam a pólót, aki erre felordított. Éreztem, hogy valaki figyel. Meg is pillantottam kicsit odébb, Kat egyik haverját, Adamet. Ki volt baszva és úgy nézett ki mintha valami rohadtul untatná. Nem érdekelt, mert ki ő nekem, hogy érdekeljen a stírölése. Jó pasi vagyok, nem? Végre Kat is megérkezett és vizet is hozott magával. Annyira megörültem ennek, hogy rögtön meg is öleltem.

Evan

Katy rövid, farmer sortjában és pöttyös trikójában jelent meg előttünk az állomáson. Mosolya megdobogtatta a szívem. Futólag mindenkit megölelt, de mikor Adamhez ért, mintha visszakoztak volna. Mindketten. Még sose láttam Adamet ilyennek. Asszem. Igazából mit tudom én. Nem érdekel, jól nézek ki, nem?

- És, hogy fogunk aludni? – érdeklődött a Will nevű arc, aki időközben valamiért levetkőzött.

- Fekve – vágta rá Katy, mire a csoport felröhögött.

- És konkrétabban? – nyivákolt Will a nagy hőségben szenvedve.

- Te aludhatsz a nőddel – lökte meg a vállát Matt fiú Samre utalva, Katy pedig rám mosolygott.

Matt

  Bellyvel végre megérkeztünk a „macskaistenőhöz”, Kathez. Mikor azt említették a többiek, hogy ki kivel alszik, bizseregni kezdtem. Végre együtt lehetek a hülyével. Na persze, ha Kat nem tart igényt a kis barátnőjére. Aki közölte velünk, hogy hosszú utunk lesz fölfelé, szóval úgy készüljünk. Felkaptuk nyögdécselve a cuccainkat és elindultunk. Kat ment elöl, láttam, hogy Thomas próbálja rásózni valamelyik cuccát. Nem is esett le, hogy ő is itt van. Mindenesetre Kat szakadt a röhögéstől. Tovább siklott a tekintetem a mögöttük lévő két fiúra, akiket eddig még nem láttam. Az egyiket mikor felismertem, felmordultam. Az a seggfej, köcsög volt. Az az Adam gyerek. Belly észlelve lüktető halántékomat, végigsimított a karomon, mire elmosolyodtam.

- Na, mizu, édes? – sétált mellém Will maga után húzva a cuccát.

- Semmi, cukorborsó – néztem előre.

Kat

- Na, komolyan, Kat. Ha hozod a táskám, megengedem, hogy megérints – alkudozott Thomas, mire értetlenkedve, de röhögve bámultam rá. Válaszolni már nem volt időm, mert Evan és Adam jelentek meg mellettem.

- Menj innen, nyurga! – pillantott Adam Thomasra.

- Úgy érti, távoznál, kérlek?  - finomított a fiú eltávolításán Evan.

- Ha hozzátok a cuccom – egyezett bele azonnal Thomas, de a fiúk kiröhögték.

- Na, Kat, komolyan, hogy lesz az alvás? – tért rögtön a lényegre Adam rám bámulva, tekintetét az enyémbe fúrva. Majd…majd kacsintott.

- Ja, Kat, én veled alszom – vigyorgott rám Evan, Adam meg mintha feszülté vált volna.

- Picsába! – suttogta, csaknem némán, majd kiengedte, eddig ökölbe szorított kezét.

Belly

  Egész úton próbáltam visszatartani a röhögést. Kat, ahogy küszködött vörös fejjel a háremével; Thomas, aki nyápicságát nem tudva levetkőzni, próbált megszabadulni a csomagjaitól; Evan, aki reménytelenül flörtölt és Adam, aki ha még akart, se tudott volna semmi megfelelő reakciót kicsikarni Katből. És persze Will, aki kis rózsaszínű bőröndjét húzkodta előttünk és közben Sammel veszekedett, hogy melyikük szereti a másikat kevésbé. Mi meg Mattel, akár egy öreg házaspár vonultunk a többiek után. Mikor végre felértünk már mindenki nyöszörgött. Belépve a kapun mindenki más irányba indult. Mi egyenesen a verandára, Will a hátsókertbe ásót keresni (?). Evan és Adam felkapva a cuccaikat felvitték a lepcsőn, Thomas meg gyorsan a csomagok tetejére dobta a sajátját. Szóltam Mattnek, hogy jöjjön velem Kat szobájába. Természetesen a legjobb helyett választottuk.

Thomas

  Természetesen Adam és Evan kérés nélkül, csupán kedvességből feldobták az én cuccaimat is az emeletre. Kat egész úton engem bámult, Belly pedig úgyszintén, csak hátulról. Alap. Jól nézek ki. Körbesétáltam a házat, a hátsókertben Will épp egy gödröt ásott, melynek kb. akkora terjedelme volt, mint én.

- Csá, haver! Mi ez a gödör?

- Milyen gödör? – kérdezett vissza értetlenül.

- Amit ásol.

- Ja, ez? Semmi. Ez egy gödör – jelentette ki. – Megnézed az alját?

- Persze! – sétáltam közelebb, hisz ez kiváltságot jelent. Will szeret!!!

- Na, eggyel kevesebb eszi a kajám - szólt Will, majd bele lökött a gödörbe, én meg csak estem és estem, majd kb. 3 méter múlva seggre ültem.

- Mi ez? Valami kút? Fú, haver, faszán ásol – kiabáltam fel boldogan.

Sam

- Williaam az istenit, hol vagy?!! – ordítottam tajtékozva, mert már megint elkószált az a szerencsétlen. Mikor a hátsókertbe értem, éppen Thomast hántolta.

- Te, hülye! Mit csinálsz?

- Ki kell éheztetni, hogy aztán az erdőben tudjon vadászni – meglöktem a vállát, mikor mellé értem.

- Most rólam beszéltek? – tudakolta Thomas „irdatlan” 3 méter mélységből.

- Huh, fárasztó a munkás élet, teljesen kiizzadtam – törölte le a homlokát az ásónak támaszkodva Will. Pár perc múlva megérkezett Belly egy világosbarna hajú, kigyúrt fiúval. Ha jól gondolom, már pedig biztosan, akkor ez lehet az a Will hasonmás, aki töri a kis Kat szívét.

- Szia, Belly, Mattet hol hagytad? És te ki is vagy? – néztem Adamra felvont szemöldökkel. – Ja, hogy nem érdekel – tettem hozzá.

- Hali. Jól néz ki a csajod – biccentett az éppen ügyködő Will felé Adam.

- Ööö, Will, te mit csinálsz?  - kérdezte Belly elképedve a látványon, hogy Will elővett egy napozószéket a fészerből és napszemüvegben élvezte a napot miközben valami koktélt szürcsölgetett egy csillogó szívószállal. Az én barátom.

Az interjúk

 

~ KÉRLEK JELLEMZED MAGAD PÁR MONDATBAN…

Adam: Nem tom. Miért kérdezel tőlem ilyeneket? Engem se érdekel, hogy mi van veled. Na, jó mindegy, legyen.  I love Trónok Harca. Az edzés az életem! Meg amúgy jól is nézek ki. Én vagyok az isteni Achilles. Akkor meg? Hogy mi? Miért remeg a kezem? Semmi közöd hozza. *félrenéz* Hé, ott van Kat! Mizu? Mi van? Nem akarok az interjúra figyelni! *visszafordul* Ember, miért én lettem az első? Oké, oké. Kérdezz. Erre nem akarok válaszolni. Magánügy. Azt hittem, ezt már tisztáztuk az elején. Nem vájkálódunk egymás magánéletében. Ha engem nem izgat a tied, az enyém se izgasson téged. Végeztem.

Thomas: Oh, köszönöm kérdésedet, már vártam, hogy végre hozzám érjünk. Nem akarok túl sokat beszélni, hogy ne vegyem el a figyelmet az utánam következőről. *kuncog* Nem mint hogy ha én nem akarnék magamról beszélni, de a lényeg ami a lényeg, hogy tegnap találkoztam egy mellékutcában Ryan Goslinggal!!! Szőke haja volt, meg tudjátok az a sötét napszemüveg, amit hordani szokott, de mikor megkérdeztem, hogy "Te vagy az, Ry?" Valami érthetetlen okból elfutott. És mikor utána eredtem egy hálóval, akkor sem akart válaszolni. Pedig én csak egy képet szerettem volna. Bocsi, mi is volt a kérdés?

Will: Levehetem hozzá a pólóm? Jó, mindegy, már levettem. Hogy miért vetkőzöm? Az nem a te dolgod, te akartad ezt az interjút. Na, mondtam már, hol vettem ezt a cipőt? Nem? Pedig ez egy nagyon jó sztori. Jó, várjál már, mindjárt leveszem a lábam az asztalról. Kicsit hideg van, nem vennétek lejjebb a légkondit? Nem, nem akarok felöltözni. Na, de komolyra fordítva a szót. A Lakers átvette a vezetést. Tudtad? Bryantnek majdnem egy tized másodperccel jobb a gyorsulása Jamesnel. Ugye? Hát szerintem is hihetetlen. Most miért nézel így rám? De hát magamról beszélek, én is része vagyok a csapatnak. Mi az már végeztünk is? Most hova mész?

Evan: Jól van, testvérem, várjál egy pillanatot, belövöm a hajam! Na, jó, figyelj, nekem ez nem megy. Nem tudok magamtól beszélni. Ah, kérdezd meg milyen sampont használok! De, légyszi már! Ez az! *megkérdezi*. Hm, te ilyen kíváncsi fajta vagy? Tényleg ez az, ami igazán érdekel? Jól van, jól van, kérdezz mást. Nem, felejtsd el, nem fogok itt leállni pletykálni veled. De nem akarom őket kibeszélni. Másik kérdést kérek. Hogy mi? Még egyre sem válaszoltam? Azért, mert bénán kérdezel. És kit birok a legjobban? Téged, testvérem. Elégedett vagy? Most már elmehetek?

Sam: Milyen kérdés ez? Társadalmilag bizonyított tény, hogy az emberek nehezen beszélnek magukról. Mi lenne, ha én ezt most megérdeklődném tőled, még is mit mondanál? Biztos hebegnél-habognál össze- vissza az anyádról, meg a hatvan darab macskádról, akikkel együtt élsz. Ne mondd nekem, hogy nem tudtál ennél jobb kérdést kitalálni. Bár gondolom a sok hülyének előttem tetszett. Igazam van? Hát persze, ezért vigyorogtál olyan önelégülten az elején. Akkor szólok, hogy nekik összesen lehet 4 IQ-juk. Szóval, ez igazán nem nagy dolog. Ne örüljél ennyire magadnak.


Kat: Nyilvánvalóan én vagyok a csodálatra méltó Macskaistennő. Jössz te még az én templomomba! Ezt most leírtad? Na, amint megszólalok Szentírás. Most megint írsz? Nem is mondtam még semmit. Hogy kik a legfontosobbak a számomra? A barátaim. Ki a franc dobott meg egy dezodorral? Húzzatok már a jó életbe! Mit dobáltok? Hol is tartottam? Ja, a barátok. Hm, ez kínos. Van-e valaki, aki tetszik? Nem, dehogy is, miről beszélsz? Milyen kérdés ez? Várj, ugye nem csak nekem tetted fel ezt a kérdést? *elpirul* Jó, elegem van, most megyek.

Matt: Hadd gondolkozzak egy kicsit. Én... Oh, várj, szól a telefonom. Elnézést, de ez fontos, fel kell vennem. Halló, Matt vagyok! Ráérek, éppen nem csinálok semmit, nem zavarsz. Komolyan? Oké, találkozzunk öt perc múlva. Igen, rohanok. *leteszi* Mi van? Mi az, hogy még csak most kezdtük? Már beszéltem egy csomót. Jó, lehet, hogy nem veled, de ebbe igazán nem köthetsz bele. Oké. Kapsz egy percet. Hm, ez egy jó kérdés. Tetszik. Egyedül találtad ki? Mennem kell. Kérdezd inkább a csajom.

Belly: Miért engem kérdeztél meg utoljára? Mi olyat mondhatnék én, amit még nem hallottál? Ja, ha belegondolok, végül is senki nem adhatott értelmes választ. Jó. Majd én. Én vagyok az összetartó erő. A középpont. A lényeg. Most miért nézel így rám? Azt kérted, nyilatkozzak. De hát én őszinte vagyok! Mégis mit vártál, hogy majd te leszel a társaság magja? Valakinek lennie kell. Amúgy Will levetkőzött az interjú során? Sejtettem. És legalább rád dobta a pólóját? Nem? Kár. Kat hányszor pirult el? Mi? Nem tudom, miért lépett le Matt. A barátnője vagyok, nem a titkárnője. Hé, most miért tolsz kifelé?

*************************

Hello! Valahogy így kezdődne a dolog, merthát azért mégis tudni kell valamit a csapatról. Mégha nem is volt túl eredményes...de azért szegény riporter megpróbálta. Azt meg mindig lehet. :) B&A

Bemutatkozás cucc

Hello Srácok!

Szóval ez lenne az a történet, ami nem egy regény. Nincs konkrét cselekménye, vagy fő történetszála.. Csak úgy van. Na, persze ez nem azt jelenti, hogy semmi értelme sincs az egésznek, csak nehéz lenne megfogalmazni a lényegét. Így hát mondhatom így, ezek a történetek elsősorban 8, a felnőttkor küszöbén álló fiatalról szólnak, akik mindenféle kalandokba keveredhetnek térben és időben. A helyszín és a kapcsolatuk változhat, azonban maga a csapat nem. Lehetnek ellenségek, válhatnak újra legjobb barátokká, vagy akár szerelembe is eshetnek. A lényeg, hogy összetartanak és mindig együtt lesznek. Ja, tiszta romantikus. Na, akkor kezdjük...

UI.: Mindenekelőtt figyelmetekbe ajánlanám a Szereplőket